1. Mit tanítsunk?
A mai napon American Literature and Culture III. kurzuson kellett órát tartanom. Három verset kellett megtanítanom, névlegesen: „We Wear the Mask” (Paul Laurence Dunbar), „If We Must Die” (Calude Mckay) valamint szintén Mckay-től az „America”
Mindhárom vers megtanítása 60 percen belül egy az sem biztos, hogy hány fős csoportnak, nem könnyű. Ezért, hogy legalább csoportokat meg tudjam szervezni, minden egyes hallgatóra, aki felvette a kurzust, megkérdeztem, hogy várhatóan jelen lesz-e az órán. Ketten visszaírtak, hogy nem, így már rögtön sokkal könnyebben tudtam a csoportokat megszervezni.
2. Csoportok alakítása
Alapból 15-en vagyunk feljelentkezve erre a kurzusra (gyakorlat), így a három vers miatt 3*5 fős csoportokra osztottam volna őket, de így 2db 3-as és 1db 4-es csoport alakult. Az öt fős csoportok online, úgy tapasztalom, hogy túl soknak bizonyulnak. Nincs annyi feladat, amit 5 fele széttudnának osztani, ezért örültem is, hogy így alakult a csoportok száma.
Három csoportot hoztam létre: „Group Mask”, „Group We Must Die” és „Group America”
Törekedtem arra is, hogy a hallgatókat úgy osszam be csoportokba, hogy erősítsék és buzdítsák egymást a munkára. Három emberről biztosan tudtam, hogy ilyenek, húzzák a csapatot, ezért őket külön szétosztottam a három csoportban. Szerencsés helyzetben voltam, hisz nem kellett arra megoldást találnom, hogy „mi van, ha nem olvasták el a művet?”, hiszen ezek rövid versek.
3. Anyag gyártása
Valamilyen szinten azonban számítottam arra, hogy senki nem olvasta el mindhárom verset, ezért szerettem volna, ha az órán elolvassák. Majd eszembe jutott, hogy valahogy egyszerre kellene mindhárom verset megtanítani nekik, viszont úgy, hogy ne csak beszéljenek egymásnak az adott versről, amivel ők dolgoztak, hanem olvassák is mindegyiket; ismerjék a nyelvezetét, a szóhasználatát, tegyék magukévá. Sajnos ez 50 percben nem megvalósítható, ezért arra jutottam, hogy csak bizonyos szinten fognak találkozni mindhárom verssel.
Rengeteget törtem ezen a fejem, végül azzal álltam elő, hogy minden csoport a saját versével dolgozik (ahogy az a fentebb található csoportnevekből is kiderült), ezt előadják a közös hívásban (igen, mert ez az egész online ment) mindegyik másik csoportnak, majd ha mindenki előadta az adott munkáját, akkor visszamennek, és összehasonlítják az adott verseket bizonyos szempontokból.
Azért volt adott a második rész (összehasonlítás) mert alapjában véve mindhárom vers a rabszolgasághoz köthető, de több szinten nagyon hasonlóak voltak ezek a versek. Ezt az összehasonlításos feladatot azért találtam ki, hogy tényleg gondolkozzanak el a mások versein is, azt is akarják megismerni, ne csak a saját versükkel dolgozzanak.
4. Feladatlap szerkesztése
Most már csak azt kellett kitalálnom, hogy milyen feladatokat adjak. Hogy valamilyen szinten az idővel is tudjak tervezni, tettem fel körülbelül copy-paste kérdéseket is (azaz amik simán kikereshetőek a netről), de olyanokat is, amelyekhez kreatív gondolkodás volt szükséges, mégis a szöveghez tartozik. Az óra előtt pár nappal egy másik egyetemi tanárommal konzultáltam, hogy hogyan is lehetne megtartani ezt az órát, aki említette ezt a „song-text-image” technikát. Ezt úgy alkalmaztam, hogy keresniük kellett 1 zenét/filmet, 1 szöveg részletet az adott versből és 3 képet, amelyek jellemzik a vers jelentését, üzenetét. Mind ezt az MS TEAMS alkalmazáson belül, azon belül is privát szobákban valósítottuk meg, és egy OneNote tab-ot adtam hozzá az adott szobákhoz. Ezekben a privát szobákban közösen dolgoztak egy hívásban. Azért döntöttem a OneNote mellett, mert én magam is gyakran használom, nagyon hasznosnak tartom, de az extra, ami miatt ez volt a nyerő, az az volt, hogy ha a csoporton belül valaki módosítja a OneNote jegyzetüket, azt a privát szobában lévő összes tag látja. Így tudnak közösen dolgozni akár híváson kívül is.
Egy előre elkészített feladatlapot készítettem minden csoportnak (ahogy az a képeken is látszik LENTEBB), ahol minden elérhető volt, amire szükségük volt. Nem gondoltam bele, de utólag lehet, hogy kicsit pórázon vezetve érezték magukat, mert mindent megadtam, így nem volt mozgásterük. Azonban ezt, mikor a tanárunk megjegyezte, tagadták.
A feladatokról képeket csatolok ide:
5. Utolsó utáni pillanatokban
Az óra előtt pár perccel jutott eszembe, hogy a hallgatóknak is biztosan hasznos lenne, ha kapnának egy tervet, hogy mivel meddig kell végezni, mi mettől meddig tart. Ezt gyorsan megszerkesztettem nagy vonalakban (szintén lent látható), viszont ez természetesen borult, hisz sokan feleslegesen beszéltek, lassan beszéltek, nem találták a szavakat, technikával voltak problémák, kellett plusz időt adni a feladatokra stb. Ilyen, vagy hasonló problémák természetesen előfordulnak személyes oktatásban is, ezért erre ki kell találnom valamiféle megoldást.
6. Problémák
Egy másik örök, meg nem oldott probléma az angol nyelv használata. Hiába használok én végig angolt, ha nem vagyok ott, a csoportban magyart fognak használni, mert azzal könnyebben és gyorsabban ki tudják magukat fejezni. A háromból szerencsére ez csak egy csoportban volt megfigyelhető, viszont ott folyamatosan. Ennek megoldására egyelőre még nem találtam ki semmilyen ténylegesen is működő megoldást. Egy magyarul nem értő személyt jó lenne az ilyen csoportokba betenni, de sajnos a mi csoportunkban nincs ilyen hallgató. Segítségképpen a tanárunk folyamatosan ebben a csoportban volt, viszont ennek ellenére is végig magyart használtak. Úgy gondolom azonban, hogy ez egy ember miatt volt. Ha ő angolul beszélt volna, akkor a többiek is követik ebben, mert vezér egyéniség. Gondoltam arra is, hogy a kooperatív szereposztásokból tanulva, erre is lehetne valami szerepet osztani. Valaki, aki az időt nézi, valaki, aki megosztja a képernyőt és jegyzetel, valaki, aki az angol nyelvhasználatra figyel stb. stb. Ha csoporton belül figyelik egymást, és annak következménye is van, akkor az sokkal hamarabb és nagyobb valószínűséggel hozza a kívánt eredményt, mint ha a tanár monitorozna. Az időhúzás miatt sajnos nem is volt idő a második feladatrészre, amit én igen ngy traumának éreztem, de végül a tanár megnyugtatott (nagy meglepetésemre) és elmodnta, hogy hát ez igen gyakran előfordul. Ha nem látták volna a tervet, nem is tudták volna, hogy ez csak egy háromnegyedig kész óra volt.
7. Végeredmény
Végül a diákoknak nagyon tetszett az óra, többen is kiálltak mellettem, mert a tanár JOGOSAN belekötött néhány dologba. Az értékelését is feltöltöm, ALUL láthatjátok. Tanultam belőle, és újabb ötleteket is szereztem, most viszont egy fizika órát kell terveznem, ezért a következő blog bejegyzés, valószínűleg arról fog szólni. Mindenesetre nagyon jó volt, hogy van ilyen lehetőség, és taníthatok, kipróbálhatom magam, még ha csak online is, sokat tanultam belőle.
Köszönöm, hogy elolvastad a blogomat, legyen szép napod!
MELLÉKLETEK
GROUP AMERICA FELADATLAPJA:
1. Read the poem below!
America
BY CLAUDE MCKAY
Although she feeds me bread of bitterness,
And sinks into my throat her tiger’s tooth,
Stealing my breath of life, I will confess
I love this cultured hell that tests my youth.
Her vigor1 flows like tides into my blood,
Giving me strength erect against her hate,
Her bigness sweeps my being like a flood.
Yet, as a rebel fronts a king in state,
I stand within her walls with not a shred2
Of terror, malice3, not a word of jeer4.
Darkly I gaze into the days ahead,
And see her might and granite wonders there,
Beneath the touch of Time’s unerring5 hand,
Like priceless treasures sinking in the sand.
vigor1
strength, energy, enthusiasm
shred2= a very small amount of something
malice3
the wish to harm or upset other people
jeer4
to laugh or shout insults at someone to show you have no respect for them
Unerring5
always accurate in your judgment or ability
- Answer the following questions:
- What rhetorical devices (oxymoron, alliteration, etc.) are there in the poem? Can you show examples of them? What is their meaning?
- Who is the 'she' in the poem? What is 'she' like? How does the opinion on 'she' change through the poem?
- What does the poet try to tell with this poem? What can the poet be like? Why would the poet think about 'she' like this?
- Pick a part from the poem (word / sentence(s)), a song/movie and 3 images that best describe the FEELING/MESSAGE/MEANING of the poem! (You can do it in the table below. Above that, you can answer the questions)
- Present your work to the other groups!
Your Answers:
2/a
Bread of bitterness – metaphor
Cultured hell – oxymoron
Her vigor flows like tides into my blood – metaphor
Her hate - alliteration
2/b
America (the country is personified)
It is getting positive towards the end
2/c
Positive and negative at the same time. The love letter of America.
Lady Liberty, Columbia. The protagonist is the speaker and the antagonist is America. - internal conflict – his feelings towards America (both hates and loves it)
(Noémi's part)
3.
Text
Song/movie
Beneath the touch of Time’s unerring5 hand,
Like priceless treasures sinking in the sand.
- My mother told me (Viking song)
L.B.ONE, Datamotion ft Perly i Lotry - My Mother Told Me (Vikings Anthem Lyrics Video)
Image 1
Image 2
Image 3
A kiadott terv:
Az óra második fele, ahol össze kellett volna a verseket hasonlítani.
A tanárom értékelése: