Triminó - A háromszög dominó

Mi az a Triminó?

  1. Milyen életkorra és célcsoportra tervezték?

Életkor: 6-tól 18 éves korig. 

Célcsoport: Alsó-, felső tagozat és középiskola. Magántanárok hasznos eszközévé válhat.

 A megvalósítás jellemző helyszíne? Tanítási óra vagy más foglalkozás is lehet.

  1. Van-e speciális feltétel- és eszközszükséglete? Triminókártyák.

Egy rendkívül sokoldalúan használható játék a triminó. Ez a dominó kibővített változata, melynek lényege, hogy a kisebb háromszögeket a megadott szempont alapján összeillesztve egy nagy alakzatot rakjunk ki. Lehet 9,12 de akár 24 darabbal is készíteni. A háromszögnek természetesen arra az oldalára írunk csak, amelynek lesz szomszédja. Sablon alapján az elkészítése is egyszerű. Rendelkezésünkre áll egy triminó-sablon ppt formátumban, amibe számítógép segítségével vagy kinyomtatva kézzel írva elkészíthetjük a játékot. Sokszorosítás után feldaraboljuk kis háromszögekre. Minden egyes csoport kap 24 darab kis háromszöget, melyeket úgy kell kirakni, hogy megkeressük az összetartozó elemeket. Ez a sablon 24 kis háromszögből áll, azaz 30 elempárt tartalmaz. Ha túl soknak tartjuk az osztályunk számára, csökkenthetjük a sablont. Ha elfelezzük, akkor csak egy trapézt kell kirakni. Kiemelhetünk belőle egy csillagformát, így csak 12 kis háromszöget kapunk. Alkalmazhatjuk úgy is, hogy 9 kis háromszögből álló háromszögre vagy 6 egységből álló kis hatszögre csökkentjük az alapformát. Még egy praktikus tanács: Az általunk elkészített játékokat (dominókártyák, memóriakártyák, kérdéskártyák stb.) célszerű egy kicsit vastagabb, nem átlátszó kartonlapra nyomtatni, majd belaminálni, aztán feldarabolni. Így könnyebben megóvhatjuk állagukat.

A http://paul-matthies.de/Schule/Trimino.php  oldalon elérhető triminó sablon alapján az elkészítése is egyszerű.

Én a közepét kiindulópontként meg szoktam jelölni.

  1. A jó gyakorlat mely területek fejlesztését szolgálja (pl. kulcskompetenciák, NAT, ONAP által preferált fejlesztési területek - nevelési célok, szervezetfejlesztés, pszichológiai, gyógypedagógiai diagnosztika, tanácsadás, terápia, szűrés, azonosítás, stb.)! 

Kompetenciafejlesztés: Együttműködési készség. Lehetőségek, alternatívák végig gondolása. Logikus gondolkodás. Gondolkodási stratégiák kialakítása. Térlátás. Fogalmak, adatok alkalmazása. Ok-okozati összefüggések feltárása.  

  1. Hány fő bevonása szükséges a jó gyakorlat működtetéséhez, és nekik milyen kompetenciákkal szükséges rendelkezniük! (Pl. szükségese rendszergazda, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, mentorpedagógus, stb.)

Egy fő pedagógus elegendő a jó gyakorlat működtetéséhez.       

  1. Sorolja fel a jó gyakorlat egyedi eszközigényét (Pl. játékok, fejlesztő eszközök, taneszközök, tesztek, IKT-eszközök, szoftverek, berendezések, stb.)

Trimonókártyák. (Leírva a 2. pontban.)

Néhány példa a matematika tantárgy keretében használható triminóra.

  1. Sorolja fel a jó gyakorlat működtetésével kapcsolatban felmerülő költségeket (pl. szállítás, szállás, étkezés, anyagszükséglet, stb.)!

Anyagszükséglet: karton, nyomtató, lamináló anyagok.

 Az értékelést segítő szempontok részletezése:

  1. Kérjük, hogy adjon átfogó képet a jó gyakorlatról! A tartalmi leírásból egyértelműen kiderül a jó gyakorlat alkalmazásának célja, tartalma, következtében az intézmény életében bekövetkezett minőségi változás, intézményi kiterjesztés.

Alkalmazásának célja: ismétlés, gyakorlás, elmélyítés, szókincsfejlesztés.

Alkalmazása: egyéni, páros és csoportmunkában, akár időre is lehetséges.

A problémamegoldás megszerettetésének igen fontos eszközei lehetnek a   matematikai alapú játékok. A gyerekek szívesen játszanak maradékos osztáson, oszthatósági szabályokon alapuló számjátékokat, és szimmetriákon alapuló geometriai, rajzos játékokat. Nyerni akarnak, ezért természetes módon elemezni kezdik a szabályokat, lehetőségeket. Olyan következtetésekre jutnak, olyan elemzéseket végeznek, amilyeneket hagyományos feladatokkal nem tudnánk elérni. A játékra fordított idő bőven megtérül az ennek következtében növekvő érdeklődés, javuló motiváció miatt. A matematikához való pozitív hozzáállást nagyban segíthetik a matematika tartalmú játékok és matematikához kapcsolódó érdekes problémák és feladványok.

Az intézmény tanulói motiváltabbá válnak, a problémamegoldó képességük és kommunikációs képességük fejlődik. Ezáltal eredményesebbé, sikeresebbé válnak.

  1. Kérjük, mutassa be azokat a sajátosságokat, amelyek a jó gyakorlat újszerűségét és a pedagógiai folyamatokba hozott minőségi többletet bizonyítják! Melyek benne az innovatív (pedagógiai, szervezetfejlesztési stb.) elemek?

Ez a játék nagyon jól mozgósítja az asszociációs, variációs képességet és a térlátást is. A készítésnél oda kell figyelni, hogy a legtöbb elempár jól elkülöníthető legyen, hiszen, ha túl sok a variációs lehetőség, akkor a triminó kirakása nagyon sok időt vesz igénybe, de ennek is lehet előnye, mert így többet gondolkodnak és próbálkoznak a tanulók. Ha egy sablon 24 kis háromszögből áll, akkor 30 elempárt tartalmaz. Ha túl soknak tartjuk az osztályunk számára, csökkenthetjük a sablont. Ha elfelezzük, akkor csak egy trapézt kell kirakni. Kiemelhetünk belőle egy csillagformát, így csak 12 kis háromszöget kapunk. Alkalmazhatjuk úgy is, hogy 9 kis háromszögből álló háromszögre vagy 6 egységből álló kis hatszögre csökkentjük az alapformát.

Ez a játék főleg rendszerező, gyakorló órán alkalmazható leghatékonyabban. A tanulók olyan következtetésekre jutnak, olyan elemzéseket végeznek, amilyeneket hagyományos feladatokkal nem tudnánk elérni.

  1. Hogyan kapcsolódik/kapcsolható a jó gyakorlat a hatályos jogszabályokhoz és az intézmény szabályozó dokumentumaihoz (pl. köznevelési törvény, szakképzési törvény, NAT, ONAP, esélyegyenlőségi törvény, megnevezett kerettanterv, pedagógiai program, stb.)!

A szakgimnáziumok kerettanterve a matematika tantárgyra vonatkozóan tartalmazza „A tananyag egyes részleteinek csoportmunkában való feldolgozása, a feladatmegoldások megbeszélése az együttműködési képesség, a kommunikációs képesség fejlesztésének, a reális önértékelés kialakulásának fontos területei. Ugyancsak nagy gondot kell fordítani a kommunikáció fejlesztésére (szövegértésre, mások szóban és írásban közölt gondolatainak meghallgatására, megértésére, saját gondolatok közlésére), az érveken alapuló vitakészség fejlesztésére.” A triminó alkalmazása csoportmunkában is hatékony, ezért az idézett fejlesztési területeknél jól hasznosítható.

Az intézmény pedagógiai programjának részét képező helyi tanterv tartalmazza:” A fogalmak, összefüggések érlelése és a matematikai gondolkodásmód kialakítása egyre emelkedő szintű spirális felépítést indokol – az életkori, egyéni fejlődési és érdeklődési sajátosságoknak, a bonyolódó ismereteknek, a fejlődő absztrakciós képességnek megfelelően. Ez a felépítés egyaránt lehetővé teszi a lassabban haladókkal való foglalkozást és a tehetség kibontakoztatását.” Ezt a célt a triminó alkalmazásával el tudjuk érni.

  1. Mutassa be, mi indokolta a jó gyakorlat létrehozását!

A jó gyakorlat létrehozását a tanulók minél jobb eredményhez való hozzásegítése indokolta. Szeretnek játszani. Ezzel a módszerrel rövid idő alatt viszonylag sok feladat oldható meg játék közben szinte észrevétlenül, hiszen nyerni szeretnének.

A triminó játék célja az is volt, hogy a pedagógusok módszertani eszköztárát olyan motiváló módszerekkel bővítsük, amelyek nem igényelnek sok előkészítést, mégis hatékonyak. Célom volt az alkalmazásközpontú, tevékenykedtető tanítás népszerűsítése, melynek során a tanulókat bevonjuk a tanulási folyamatba, nem csak passzív résztvevői a tanítási óráknak.

A problémamegoldó gondolkodást, kommunikációs képességet fejleszti. Jól mozgósítja az asszociációs, variációs képességet és a térlátást is.

5.         Sorolja fel azokat a mutatókat, amelyek segítségével mérhető a jó gyakorlat eredményessége

Számszerűen pl. a tanulók teljesítményében, attitűdjében, versenyeredményekben, lemorzsolódási adatokban, testületi klímában megmutatkozók. Példák a bemutatható nem számszerűsíthető eredményekre: társas kapcsolatokra, személyiségfejlődésre, munkavégzés hatékonyságára, motivációra való hatások, tanuláshoz, játékhoz és eszközhasználathoz való viszony fejlődése, pedagógusokkal, módszertani kultúrával kapcsolatos eredményekre.

Nem számszerűsíthető eredmények: Kompetenciafejlesztés. Együttműködési készség. Lehetőségek, alternatívák végig gondolása. Logikus gondolkodás. Gondolkodási stratégiák kialakítása. Térlátás. Fogalmak, adatok alkalmazása. Ok-okozati összefüggések feltárása.  

A bemutató óráimon többször szerepelt a triminó alkalmazása, így lehetővé vált annak népszerűsítése. Az órán alkalmazott eszközt át is adtam annak, aki kérte.

Forrás: http://modszerver.babits.pte.hu/wp-content/pdf/szakmodszertan/rutsch.pdf