Nagy érdeklődéssel olvastam a Telexen Filippov Gábor írását az állampolgári nevelésről. A cikk mellett ezért megosztanám pár gondolatomat, tapasztalatomat a témában.
Elöljáróban annyit, hogy amióta van társadalomismeret külön érettségi tantárgyként, azóta készítek fel diákokat belőle, 2011 és 2018 között pedig a Balassi Bálint Intézetben tanítottam külföldi hallgatóknak. Az ott szerzett tapasztalatok nagyon értékesek a számomra és számos életre szóló élményt köszönhetek neki. Például, amikor 2014-ben a nemzetközi kapcsolatokról szóló tananyag kellős közepén került sor az oroszok krími bevonulására, amit a csoportomban lévő orosz és ukrán diákjaimmal közösen követtünk, vagy amikor egy kazah diák a demokrácia kritériumok tárgyalásakor jött rá, hogy otthon ő mégsem demokráciában él.
Messzemenően egyetértek azzal, hogy nem lehet egyenlőségjelet tenni a demokráciára nevelés és az állampolgári ismeretek / társadalomismeret oktatása közé és a demokratikus nevelés cikkben megfogalmazott négy feltételével. Mindazonáltal a lexikális ismeretanyag elsajátításának kéne az elsőnek lennie és erre kéne építeni második szintként a demokratikus részvételiség gyakorlatát.
Sajnos azt tapasztalom, hogy a közoktatásban nagyon mostohán bánnak a témával. A tanárok, vagy csak elolvastatják a diákokkal egyszer az anyagot, mert bevallottan ők se értik, vagy teljesen szakképzetlen tanár a wikipédiáról összeollózottan, minden háttértudás nélkül próbál meg valamit összehozni. Ráadásul a tankönyvek ezen részei is hagynak kívánnivalót maguk után (lásd egy korábbi posztom). Pedig történelemből a végzős anyag utolsó része teljes egészében társadalomismeretre - jelenismeretre épül. Volt olyan történelem érettségi is, amikor az írásbeli pontszámok kb. 20%-a ehhez a témakörhöz kapcsolható feladatokból jött össze. Ezért vannak diákok, akik kifejezetten azzal keresnek meg, hogy az anyag ezen részét tanítsam meg nekik.
Jelenleg a saját vállalkozásomban több mint 90 diákot készítek fel emelt szinten társadalomismeretből, ami az egy évben, a tárgyból emelt szintű érettségit tevők (kb. 450 db) jelentős hányada (volt olyan gimnázium is, ahonnan a tanár küldte hozzám közvetlen a diákokat). Mind arról számol be, hogy a közoktatás során nem kapja meg a szükséges tudásanyagot és a tanárok nem szívesen tanítják az ehhez kapcsolható ismereteket. Ugyanakkor kivétel nélkül úgy nyilatkoznak a diákok, hogy szerintük a tantárgyat kötelezővé kéne tenni, mert rengeteg hasznos ismeretanyag van benne.
Őszi érettségire egy borsodi roma származású önkormányzati képviselőt készítettem fel, aki egy kis, mélyszegénységben élő faluban él. Ő mondta, hogy többet tanult a politika és a társadalom működéséről 1.5 hónap alatt, mint előtte 30 év alatt és nem érti ezeket a témákat miért nem tanítják hangsúlyosan a közoktatásban.